Már több cikket is írtunk Tiszaburáról, de ilyet még nem.

János 12-nél, amikor Jézus kéri az Atyát, hogy dicsőítse meg az Ő nevét, szózat hallatszik az égből, és az egyszerű fordítás szerint egy érdekes kijelentés hangzik fel: „Dicsőséget szereztem nevemnek eddig is, és most másképpen is megdicsőítem nevemet.” (Jn 12:28)

„Jézus az Atya dicsőségének visszatükröződése…” (Zsid 1:3) Megszületett emberként, és példamutató, példaadó életet élt. Ezzel visszatükrözte az Atya jellemét (dicsőségét).

De meghalt a kereszten, és ezzel másképpen is megdicsőítette az Atyát. Másképpen, egyszer s mindenkor, utánozhatatlanul.

Amikor valaki megkeresztelkedik, erre ad választ. Hisz „úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött fiát küldte, ha valaki hisz őbenne…” (Jn 3:16).

Az Úr eddig is megdicsőítette az Ő nevét Tiszaburán, hisz odatett egy orvost, egy lelkészt, és most végül öten mondtak igent Jézus hívására. De ehhez már több év telt el.

Most azonban úgy, mint a szamáriai nő történetében (erről szólt a keresztségi igehirdetés is), a nő bizonyságtételére mentek Jézushoz az emberek: a négy megkeresztelt testvérünk bizonyságtételére 2021. május 29-én 14 órai kezdettel hatan keresztelkedtek meg Tiszaburán.

„Ilyen szép és meghitt ünnepen már rég vettem részt…” – mondta róla Ócsai Tamás, egyházunk országos elnöke, aki maga is keresztelt két (immár) testvérünket.

De jelen volt Hegyes-Horváth Géza területi elnök testvér (ő is keresztelt), a ráckevei fiatalok, Gábor Demeter (ő hirdette Isten Igéjét), aki több sorozatot is tartott Tiszaburán, Moldován Richárd és családja (szintén evangelizált többször is Tiszaburán)… és fel sem tudom sorolni, még milyen sokan.

„Bár hosszú volt, és meredek az út…
dalt fakasztott ajkamon,
és lámpást adott kezembe az Úr”

– írja a költő. A keresztség utáni felhívásra több fiatal is előrejött. De kijött több Tiszaburán élő barátunk, így a „másképpen” kifejezésre visszhangként elmondhatjuk, hogy hamarosan találkozunk újra.

Soós Róbert lelkész
Tiszabura