2021. február 22. hétfő, 18 óra – ez volt az időpont, amikor megbizonyosodtam róla, hogy nem volt hiábavaló jelentkezni a 2. kiscsoportvezető képzésre.

Aki ismer, az tudja, hogy én egy olyan ember vagyok, aki mindig kéri és keresi az alkalmat a missziós munkára. Az eddig végzett szolgálataim mellett mindig is volt egy hiányérzetem. Mindig az a sugallat jött, hogy nekem még tennem kell valamit! Az akarat bennem volt, de nem tudtam, mit tegyek.

Az Úrnak köszönhetően rám talált dr. Szabó László missziós képzése. Végre van egy olyan szeretetteljes közösség, ahol segítenek nekem az ismeretek bővítésében, a kapcsolatok kialakításában, a lelki fejlődésben és abban, hogy mindezt hogyan adjam tovább Isten dicsőségére. Egy olyan online környezetben tanulhatok, ahol igazán otthon érzem magam.

Azt gondolom, hogy mindnyájunknak közös a célja: Isten munkása, Isten fegyverhordozója lenni. Készek vagyunk kilépni a komfortzónánkból és nekifeszülve, buzgón kivenni a részünket az Úr munkájában.

Még fejlődnünk kell hozzá, de már a megfelelő úton vagyunk! Történjen bármi, hisszük, hogy az Úr velünk van.

Az Üdv- és Adventi Énekeskönyv 353. számú éneke:

„Én csak egy fegyverhordozó vagyok, de ezzel is Uramnak szolgálok.

Örömest, kedve szerint cselekszem, mert Őt koronázta meg a győzelem…

Én hadvezérem mellett maradok, bár ha csak fegyverhordozó vagyok.”

Cucin Imre
Berettyóújfalu