2010. november 13-án, szombaton volt a nyári hutai tinitábort követő találkozónk Debrecenben, ami nagyon jól sikerült.

Péntek este, ahogy megérkeztünk, rögtön bementünk a gyülekezetbe, hiszen próbáltunk a következő napra. Akik hamarabb odaértek, áhítaton is voltak.  Mindenki próbált valamit, ha mást nem, akkor egy kis szövegecskét, amik mélységes gondolatokat tartalmaztak (személyre szabva). Ezt el is mondtuk szépen sorban következő nap, (és ahogy elnéztem, nem hatástalanul). Ezenkívül együtt énekeltünk, és a legtöbben külön is szolgáltunk, például imával, zenével és vers is volt a részünkről. De a debreceniek sem voltak készületlenek, hiszen énekeltek a gyerek- és az ifjúsági kórussal. Mindannyiunk nagy örömére együtt néztük meg az istentisztelet keretében a táborról készült fotókat, kivetítve. Csak ezután következett a prédikáció, amit Szőllősi Árpád lelkész tartott, „bemutatóval”. Ezalatt azt értem, hogy néhány felnőttnek a helyére odakerült egy kinyomtatott betű, amit aztán közös erővel össze kellett rakni. A megoldás pedig: „ŐRIZD A LÁNGOT!” volt. Még a „bemutató” alatt értem, hogy a prédikációban eljátszották azt, hogy régen a héberek hogyan őrizték a tüzet.

Ezt követően „meglátogattuk” az ebédlőt, ahol (az étkezésen kívül) beszélgettünk, és átadtuk ajándékunkat a tábor szervezőinek és segítőinek. Ez abból állt, hogy minden gyerek hozott három pici csokit (minden ilyen családnak egyet) – hogy most mi „édesítsük” meg az ő életüket, és azok összességéből jött ki az ajándékunk, amit még bele is raktunk egy-egy népművészeti ládába. Ennek végeztével jött a délutáni prédikáció, ahol az évben létrejött ifjúsági programokat vagy éppen a tervben levőket tekinthettük meg. Így telt a délutánunk, majd jött az ifjúsági teaház. (Eközben a szülők Ani néni és Boti bácsi vendégszeretetét élvezhették.) Itt csoportokat alkotva beszélgettünk, majd játszottunk.

Így ért véget a találkozó. Nekem nagyon tetszett, és szerintem a többieknek is. Már nagyon várom az idei tábort is, és gondolom, ezzel sem vagyok egyedül.

Gyetvai Rebeka